65.rész

Sziasztok! Annyira, de annyira édesek vagytok! 22 tetsziket kértem, de 26-ot kaptam, ráadásul a 7 komi is összegyűlt. Ilyen még soha nem volt!:D Imádlak titeket!

Bocsi, hogy eddig nem hoztam a részt, de ma pl. 5 órám volt, és mind az öt órán dogát írtunk, ebből 3 TZ.. (irodalom,fizika,töri) normálisak a tanárok ilyenkor?! Na jó, ennyit a napi panaszkodásomról..

Remélem tetszik majd az új rész, és ugyanilyen aktívak lesztek, mind eddig. 28 tetszik, vagy 9 komi, és hozom az új részt!:) Jó olvasást!:)

                                                                 ~ Kettőnkre ~

- Oké Lisa, szuper voltál. Mára végeztünk emberek. – kiabált Matt. Odaadtam a mikrofont Philip-nek, majd menedzseremhez sétáltam, aki már pár másodperce kalimpál, hogy menjek oda hozzá.

- Igen? – álltam meg tőle pár méterre.

- Figyelj, te tényleg nem akarod ezt a turnét? Olyan furcsa vagy.

- A fiúk kérték, hogy beszélj velem? – mosolyogtam.

- Nem Lisa. A menedzsered vagyok, aggódhatok érted, nem? – háborodott fel.

- Szóval a fiúk voltak. – nevettem.

- Igen. – nevetett ő is. – De, igaz?

- Figyelj, mondtam már, hogy nem ezzel van a bajom, hanem a fiúk rajongóinak a reakciója zavar.

- Te is tudod, hogy nem szeret mindenki. Bele kell törődni.

- Jó, jó, tudom. De, akkor is.

- Mi a terved mára? – váltott másik témára.

- Harry-vel megyek valahova, de fogalmam sincs hova. – vakartam meg a tarkóm.

- Akkor hagylak is. Jó szórakozást. – adott két puszit az arcomra, majd elviharzott.

                                                                        ~ Ariana~

Az elmúlt napokban, amióta Lisa folyamatosan próbál, rám maradt az a feladat, hogy elmosogassak. A mosatlanok 85%-a saját pasimtól, Niall-től származott. Ő egy nap csak egyszer evett, reggeltől estig. Könyékig tiszta hab voltam, és a ruhámon is volt már pár vízfolt, de nem nagyon foglalkoztam vele. A fiúk kint voltak a medencénél, ahogy hallottam egymást lökdösték a vízbe.

Egy 5 perc után léptek zaját hallottam, ezért a hang irányába fordultam: Niall sétált felém, meztelen felsőtesttel, és vizes hajjal. Elképesztően szívdöglesztő volt, de, mikor nem? Neki minden jól áll, és ez már kicsit idegesítő is, persze jó értelemben. Megállt mellettem, majd úgy nézte, ahogy folytatom, amit egy fél órája kezdtem el.

- Tudod Niall, most kéne megkérdezned, hogy ne segíts-e. – nevettem, és ráemeltem a pillantásom.

- Én is szeretlek. – mosolygott, megpuszilta az arcom, majd megfordult, és otthagyott.

- Köszönöm. – kiabáltam utána, majd ismét a habzó víz felé fordítottam a fejem, ahol még mindig tornyosultak a mosatlan edények és tálak.

- Ariana. – szólt Niall. Ránéztem, mire kacsintott egyet. Komolyan megőrjített, mindenével. Egyáltalán nem voltam hülye, mikor eldöntöttem, hogy kisajátítom magamnak.

- Na, tűnés, míg meg nem gondolom magam, és tényleg megsértődök. – vigyorogtam.

- Nem nézünk meg ma valami filmet? – jött ismét mellém.

- Szólsz a srácoknak? – bólogatás jelezte, hogy a válasza „igen” – Mit nézünk?

- Azt még nem tudom, de kitaláljuk. – kezdett menni kifele, de harmadjára is visszafordult. – Ariana. – szólt. Nevetve emeltem fel a fejem.

- Igen Niall? Harmadjára. – kacsintottam türelmetlenül, mire egy széles mosoly terült ki az arcára.

- Mikor végzel azzal? – bökött a mosatlanok felé.

- 10 perc.

- Utána az enyém vagy? – döntötte oldalra aranyosan a fejét.

- A tiéd. – követtem a példáját..

                                                                          ~ Lisa ~

Már Brooks-al ültem a kocsiban, és robogtunk hazafele. Nem beszélgettünk sokat, ő az utat figyelte, én pedig az utcán lézengő embereket. Nem voltak sokan, éppen csak páran.

- Én már várom. – törte meg a csendet testőröm.

- Mit is? – döntöttem felé a fejem.

- A turnét. Eddig még nem nagyon voltam Londonon kívül. Vagyis, egyszer, Kínában.

- Kína? – ültem fel meglepetten.

- Igen. Valami kínai hapsira kellett vigyáznom. – nevetett. – Szegény már a 80-on felül volt, és minden lépésnél össze akart esni. Miután leváltottak, rá 1 hétre meghalt.

- Szegény. – meredtem el a lámpák tengerében, mely előttem magasodott, ahogy haladtunk a kövesúton.

- Én nem sajnálom. Sokkal jobb így neki.

- Visszatérve kínára, milyen volt? – mosolyogtam.

- Rengeteg ember, mint egy hangyaboly. Tiszta szín minden. Este olyan, mintha egy diszkó gömböt bámulnál a kedvenc szórakozóhelyeden. Az utcák kivilágítva, a hirdetőtáblák, melyek elektronikusak, azoknak a fénye szinte olyan világosságot ad, hogy még egy legyet is észreveszel magad előtt. – mesélte nagy lelkesedéssel.

- De, a legyek nem alszanak este? – töprengtem el hangosan.

- Lisa, ez csak példa volt. – forgatta meg a szemét Brooks.

- Ja, értem. – röhögtem zavartan.

- Hova fogunk menni amúgy?

- Na látod, ez az, amit én se tudok. – dőltem hátra az ülésben.

- Te meg sem kérdezted? – nézett felém, de gyorsan vissza is emelte a pillantását az útra.

- Nem. De majd meg fogom.

- Annyira őrült vagy, de így szeretlek. – mosolygott.

- Jaj Brooks, tudod, hogy kölcsönös. – nyávogtam, akár egy macska. Egy nevetés díjazta a kis megnyilvánulásomat.

                                                                        *~*~*

Brooks a házunk előtt tett ki, gyorsan nyomott két puszit az arcomra, majd elhajtott. Beballagtam a házba, ahol meglepetésemre, senkit sem találtam. A nevetés kintről jött, valószínűleg a medencében lehettek. Kivettem a zsebemből a telefonom, levettem a dzsekimet, felakasztottam a fogasra, majd az udvar felé vettem az irányt. Amint megláttak, hatalmas mosoly terült szét az arcukon. Niall éppen most kergette Arianát, hogy be tudja dobni a vízbe, Harry és Louis a vízben birkóztak, Zayn és Liam pedig beszélgettek.

- Lisa. – villantotta ki fogsorát Louis.

- Sziasztok. – intettem.

- Na, milyen volt? – kérdezte Zayn.

- Mármint a próba? Fárasztó, néha izgalmas, aztán unalmas. Egyszer majdnem pofára estem a saját lábamba, másodjára meg összementem Ronnie-val, de jól vagyok. – röhögtem.

- Szerencsétlen. – motyogta Liam.

- Hallottam. – kacsintottam rá, mire nevetni kezdett.

- Lisa. – simított végig hátamon Ariana. Fürdőruhában volt, szaporán vette a levegőt, valószínűleg az előbbi kis fogócska miatt.

- Niall letett arról, hogy elkap? – néztem rá.

- Ja, másra gondoltunk. – mikor ezt kimondta, Niall termett a másik oldalamon, és vigyorogni kezdett. Mielőtt megkérdezhettem volna, hogy mire, egyszerre löktek rajtam egy nagyot, így ruhástól a vízben kötöttem ki. Mikor feljöttem, a hajam az arcomba lógott, a ruhámat pedig átjárta a víz, teljesen eláztatva azt. Mindenki nevetett, de legjobban Niall és Ariana. Megfordultam a tengelyem körül, és idegesen barátnőmre meredtem, aki már korántsem nevetett annyira, sőt, semennyire. Megindultam a lépcső felé, Ariana pedig folyamatosan hátrált.

- Menekülj kislány, mert szét leszel szedve. – adta a tippet Zayn. Ariana elkezdett rohanni, és már a kert végében járt, mikor én kikászálódtam a vízből.

- Soha nem kapod el. – nevetett Niall.

- Majd meglátjuk. – húztam fel a szemöldököm, majd levettem a cipőmet, és a felsőmet. Sétáltam pár lépést, majd megálltam, és mintha vadállat lennék, becserkésztem az áldozatomat, aki jelen esetben Ariana volt.

- Fogadjunk, hogy simán elkapja. – nyújtott kezet Zayn Louis-nak.

- Kizárt. Nem kapja el. – ellenkezett Lou. A másodperc törtrésze alatt megtörtént a fogadás, kezet ráztak, majd izgalommal néztek rám, mintha egy lóversenyen lennének, és a kedvenc kancájuknak szurkolnának. Vettem egy nagy levegőt, és elkezdtem futni. Általánosban mindig béna voltam a futásba, de ahogy nőttem, egyre jobban megszerettem, és rengeteg versenyen is voltam. Nem kellett sok, utolértem barátnőmet, a lába alá nyúltam, és a hátamra kaptam. Sikítozott egy darabig, de nem sokáig, hiszen beledobtam a medencébe. Durcásan jött fel, de tudtam, hogy egyáltalán nem haragszik.

- Nehéz a segged. – nevettem.

- Cuki a ruhád. – kacsintott rám. Lenéztem magamra, és úgy néztem ki, mint egy bernáthegyi, akit elkapott a kerti locsoló.

- Niall-el mit akarsz csinálni? – röhögött Liam. Végignéztem a fiún, majd egy kaján vigyorral jöttem rá, mi lesz a büntetés.

- Élhet gyors kaján egy darabig. – kacsintottam rá.

- Ne már. – kapott a homlokához. – Asszony, ez a te hibád. – nézett Ariana-ra, aki nevetni kezdett.

                                                                                 *~*~*

A szobámban álltam egy szál fehérneműben, és azon töprengtem, hogy mit is kéne felvennem, hiszen Harry semmit nem mondott.

- Harry. – kiabáltam be a fürdőbe, az éppen haját szárító Harrynek.

- Igen? – dugta ki a fejét. Haja édesen össze volt kócolódva.

- Mit kell felvennem? – döntöttem hátra a fejem.

- Fürdőruha, és rá valami egyszerű kis cucc. Csak ketten leszünk, bármit felvehetsz. – kacsintott, majd becsukta az ajtót, és a hajszárító újra zúgni kezdett.

- Fürdőruha? – motyogtam halkan, talán csak magamtól kérdeztem. Egy ideig kutattam a szekrénybe, mire egy lilát találtam. Gyorsan átcseréltem, majd egy fehér alapon, virágmintás kis ruhát magamra kaptam, mell alatt egy masnival. Hozzá egy ugyanilyen virágos topánka. Szerintem aranyos lett a szerelés, legalábbis nekem tetszett.

Miután Harry végzett, én is bementem a fürdőbe, hogy a hajammal kezdjek valamit. Felkötöttem, majd egy csattal tűztem meg, így elegáns kis kontyot kaptam végeredményképpen.

- Csinos vagy. – mért végig Harry, mikor már a lépcsőn ballagtunk lefelé.

- Te meg helyes. – kacsintottam rá, mire nevetni kezdett.

- Sziasztok. – kiabáltam be a kanapén ülő kis társaságnak.

- Jó szórakozást! – mosolygott Zayn.

- Harry, aztán ne sajnálj levetkőzni. – vigyorgott Louis. Megforgattam a szemem, majd kiléptünk London sötét utcáira. A Range Rover kint várt minket, fogalmam sincs, ki hozta ide, és az illető utána hogy ment haza, de megoldották. Beszálltunk, és elindultunk. Nem kellett sokat menjünk, egy nagy épület előtt álltunk meg.

- Ez micsoda? – néztem ki a sötétített ablakon, de nem nagyon tudtam még így se, hogy hol vagyunk. – Bár tudom, hogy hiába kérdezem, úgyse mondod meg. – dőltem vissza az ülésbe.

- Túlságosan ismersz. – hajolt közel és nyomott egy puszit a számra. Valami parkoló felé mentünk, mikor egy biztonsági állított meg minket. Kopogott az ablakon, ezzel jelezve, hogy húzzuk le.

- Elnézést, de itt nem par.. – itt látta meg Harry-t. – Mr. Styles, elnézést. Menjenek nyugodtan. – mosolygott akár egy cirkuszi bohóc. Harry motyogott egy köszönöm-öt, majd visszahúzta az ablakot. Próbáltam visszafojtani a nevetésemet, kisebb-nagyobb sikerrel.

- Nyugodtan röhögj ki. – nézett rám, de már látszott, hogy őt is pillanatok választják el a totális nevető rohamtól.

- Mr.Styles – utánoztam a pasi hangját.

- Hát tudod, fontos ember vagyok. – húzta ki magát. – De most, gyere. – kapcsolta ki az övemet, majd kinyitotta nekem az ajtót.

- Magamtól is ki tudtam volna nyitni. – mosolyogtam.

- Úriember vagyok. – szállt ki, majd gyorsan mellém sietett, és a kezét nyújtotta. Szorosan fontam össze ujjainkat, mikor melléértem. Egy puszit nyomott a számra, aztán elindultunk befelé. A biztonsági őr ugyanolyan bárgyún mosolygott, mint mikor rájött, hogy Harry ül a kormány mögött. Itt van valami, amiről én nem tudok.. A recepción egy idős hölgy le akart minket ordibálni, de amint megismert, ő is hülyén kezdett el vigyorogni, és adott egy kulcsot(?). Jó szórakozást kívánt, majd visszahúzta a kis ablakot.

- Mi folyik itt? – kérdeztem Harrytől, miközben egy lépcsőn ballagtunk felfelé. – Minek kulcs? És, miért viselkedik mindenki úgy, mint egy beprogramozott robot, aki ha meglát, hülyén kezd vigyorogni?

- Majd idővel megtudod. – húzott közel magához.

- Gyűlölöm a titkolózásaidat. – mondtam csalódottan. – De téged szeretlek. – súgtam neki oda, mire ismét megpuszilt. Ahogy sétáltunk, egy csomó medencét, és jacuzzi-t pillantottam meg a földszinten. Valószínűleg ez a hely tele szokott lenni. Egy nagy ajtóhoz értünk, melyet Harry a kapott kulccsal kinyitott, és betessékelt rajta, majd bezárta magunk után. Amint megpillantottam, hogy hova hozott Harry elfelejtettem levegőt venni. Bár, minden randin ez van. Harry csodálatos helyekre visz, állandóan. Egy jacuzzi állt a szoba közepén, körülötte rózsaszirmok, és gyertyák, a vízben pedig tornyosult a hab. Fogalmam sem volt, hogy hogyan csinálták meg, de fantasztikusan nézett ki.

Harry szólásra nyitotta volna a száját, de felemeltem az ujjam, mire becsukta a száját.

- Mielőtt megkérdeznéd, hogy tetszik-e, nem egyértelmű? Nem hüledeznék, ha nem tetszene. – mosolyogtam.

- Gyere. – fogta meg a kezem, majd a jacuzzitól pár méterre lévő asztalhoz vezetett, mely tele volt finomabbnál finomabb kajákkal.

Miután ettünk, és jó sokat nevettünk, levettük a ruháinkat, és belemásztunk a – szinte már majdnem forró – vízbe. Nyakig elmerültem benne; testemet átjárta a bizsergés. Elképesztően jól esett, fantasztikus érzés volt. Harry egy kis poharat nyomott a kezembe, valószínűleg pezsgő lehetett benne.

- Mire koccintunk? – mosolyogtam. Harry a számat és szememet nézte, majd pár pillanatnyi gondolkodás után zöld szemeit az enyémbe fúrta.

- Kettőnkre. – kacsintott rám. A kis poharakat összeütköztettük, ami ettől a mozdulattól egy apró koppanást hallatott. Soha nem voltam oda a pezsgő ízéért, de ez kivételesen nagyon finom volt. Mikor kitettük a poharakat a jacuzzi szélére, Harry a számra tapadt, és olyan mohón csókolt, olyan szenvedéllyel, hogyha nem a falnak dőlve állok, tuti összecsuklik a lábam, én pedig a földön végzem. Ajkának pezsgő íze volt, imádtam. Mint valami jelenetváltás a filmekben, nyelvével óvatosan kezdte el keresni az enyémet, és olyan lágyan csókolt, mintha egy porcelán figura lennék, aki bármelyik pillanatban eltörhet. 2 perc után levegőhiány miatt kellett elhúzódnom tőle, még ha nem is akartam. Kezemet, az arcomon pihenő kezére tettem, homlokomat pedig övének döntöttem.

- Én még soha nem szerettem ennyire senkit, mint téged. – motyogta egy féloldalas mosollyal.

- Ez az érzés kölcsönös. – pusziltam meg hosszan..