53.rész

                                                                     ~ Izgalom ~

Reggel hiper-szuper gyorsasággal keltem ki az ágyból, 8 órakor. Telefon, ébresztő nélkül keltem. Az izgalom miatt volt ez, biztosan tudtam. Gyorsan letusoltam, fogat mostam, magamra kaptam egy melegítőt, megcsináltam a hajam, raktam fel egy alap sminket, majd kicsusszantam a szobába, ahol Harry még javában aludt. Nem akartam felébreszteni, nagyon édesen aludt. Egy pár percig néztem, aztán kimentem a konyhába. Csináltam magamnak egy kávét, és eléggé feszülten küldtem le. Nagyon izgultam, már most. A telefonom csörgése zavart meg.

- Igen? – szóltam bele.

- Szia, Lisa. Te már fent vagy? – beszélt hozzám Ranee.

- Aha. Kipattant a szemem magától. Miért kerestél?

- Tudnál hamarabb jönni? Szeretnék biztosra menni, a hangoddal kapcsolatban.

- Persze, mikorra menjek?

- Mondjuk, 2 óra múlva?

- Oké, ott leszek. Szia. – tettem le. Enni nem tudtam, ha kajára gondoltam elkapott a hányinger. A Tv elé ültem be, bekapcsoltam, rátettem a mesecsatornára. Utóbb persze megbántam, mert az agyamat még ennél is jobban leszívták az óvodás szintű mesék. Nem értettem, minek keresi azt a rohadt napot, megkérdezi százszor, hogy hol van, pedig majd kiveri a szemét. Idegesen kapcsoltam át egy zenecsatornára, ahol éppen a fiúk klipjét játszották le. Ahogy néztem, egyre jobban belemerültem, és észre sem vettem, hogy Harry ül le mellém. Mikor már kezével kezdett hadonászni előttem, akkor megijedve vettem észre, amin ő jót szórakozott.

- Ennyire belemerültél? – nevetett.

- Aha. – dőltem hátra a kanapén.

- Mióta vagy fent? – állt fel, és csinált magának valami reggelit. Az illata alapján tojást.

- 8-kor keltem. – válaszoltam unottan.

- Te aztán tényleg izgulsz. – éreztem a hangján, hogy mosolyog.

- Eléggé. – csuktam be a szemem. Mikor Harry a számra adott egy puszit, csak akkor nyitottam ki. Leült mellém, és jóízűen falatozva bámulta a riportokat, amelyet a kis bemondó nőci mondott, akit én annyira utáltam. Megtudtam, hogy Miley Cyrus-t a sürgősségire kellett szállítani. Azt, hogy Selena Gomez zavarba jött Justin Bieber csókjától. Zac Efron a siker ellenére nem elégedett magával, Jessie J. buliján pedig vérfürdő volt. Elég sok mindent mondott még, de talán csak ennyi maradt meg. Harry idő közben végzett reggelijével, el is mosogatta a tányért. Mellém ült, majd magához húzott.

- Ne izgulj Lisa. Nem lesz semmi baj. – simogatta a hátamat.

- Hiába mondogatom magamnak, attól még tisztára feszült vagyok. Csak minél hamarabb lennék rajta túl. – dörgöltem arcom a nyakába, mire egy halvány mosoly jelent meg az arcán.

- 2-re kell menned? – puszilt szájon.

- Nem, délre. Hívott Ranee, hogy menjek hamarabb. Gondolom Bobnak is tervei vannak még velem. – röhögtem kínosan.

- Szeretlek. – csókolt meg lassan, és nagyon hosszan.

- Én is szeretlek. – beszéltem bele a csókunk végébe.

- Mindenki szeret mindenkit. – csapta össze a kezét Louis a háttérben.

- Jó reggelt Lou. – köszöntötte Harry anélkül, hogy egy centit is távolodott volna tőlem.

A zsebembe még gyorsan belecsúsztattam a telefont, majd a fejemben átgondoltam, hogy mindent elpakoltam –e. A többiek mosolyogva néztek rám, biztos jót szórakoztak azon, hogy bennem már tombol a feszültség.

- Itt fogunk ülni, és nézzük az adást. Szurkolunk neked. – ölelt meg Ariana. Villantottam felé egy mosolyt, majd sorra ölelgettem meg mindenkit. Harry volt csak hátra, mikor csengetés hangja töltötte meg a kis szobát. Az ajtóban Bob-ot pillantottam meg, a száján egy 100 wattos mosollyal.

- Szia, csillagvirág szálam. Indulhatunk? – mosolygott.

- Egy perc. – rohantam be, nyomtam egy puszit Harry szájára, majd kifutottam. – Sziasztok. – visszafordultam. – Ha elesek, vagy valamit elbaszok, ne röhögjetek ki nagyon. – nevettem zavartan.

- Ne butáskodj nem lesz baj. Tünés. – ráncigált ki Bob. A stúdióba beérve Ranee már várt. Gyorsan beénekeltünk. A „gyors” szó alatt, másfél órát értek. 3 óra volt még kezdésig, ezért beültünk a kocsiba, és mentünk a Tv állomásra, ahol felveszik ezt az egész műsort. Meglepetésemre a hely tele volt, velem egykorú lányokkal és fiúkkal egyaránt. Mikor kiszálltam, hangos sikítás támadt. Komolyan, nagyon meglepődtem, főleg, mikor pár riporter kérdezgetve, szinte a számba nyomta a diktafonját. Nagyon, nagyon váratlanul ért. Mikor megláttam a „szeretünk Lisa” táblákat végem volt. Valahogy bevergődtem magam a tömegen keresztül, de egyből rohantunk Bobbal, hogy felvegyük a ruhámat. Nem volt semmi durva. Egy egyszerű farmer volt, hozzá egy denevér ujjú, összeráncolt fehér felső, egy arany nyaklánccal feldobva. Hozzá még egy csomó karkötő és egyéb ékszer, majd végül egy barna magas sarkú. 

Mikor készen lettem, Dottie még gyorsan pakolt fel rám egy alap sminket, mely nem látszott, de a szemeim rikítottak tőle. A hajamat is besütötte, így az loknikban hullt a vállamra. (Dottie a sminkesem, fodrászom. Most ismertem meg, szintén a tudtom nélkül „vette fel” Matt).

- Nekem mennem kell. Egy 20 perc múlva te jössz. – bökött rám Matt, majd eltűnt. Hatalmas taps jelezte, hogy már élőben megy a Tv-ből.

- Úristen. – ültem le, a hozzám legközelebb lévő székre.

- Nyugodj meg szívem. Nem lesz semmi baj. – guggolt le elém Bob, kezét a térdemre tette.