36.rész

                                                                 ~ "Freddie" ~

Az igazság? Féltem.. Igen, tényleg féltem Blake-től. Egy ilyen szemétládától minden kitelik.

- Ne merj engem leköpni. – fenyegetett meg.

- Miért? Megütsz? Tudod Blake, nem szép dolog megütni egy lányt. De ha te akkora egy seggfej vagy, hát tessék, üss meg nyugodtan. – ordibáltam. Vakuvillogásra lettem figyelmes, de nem érdekelt. Nem érdekelt, hogy holnap, vagy ma, vagy akár most azonnal élő adásba kerülök. Nem izgatott. Blake felemelte a kezét és egy akkora pofont kevert le, hogy összerogytam a földön. Arcom lüktetett, és ahogy éreztem, szám széléből kibuggyant a vér. Gyorsan letöröltem a kezemmel, majd Blake-re és a röhögő haverjaira néztem. Hirtelen egy fiú jelent meg előttem és elképesztő erővel húzott be exemnek. Kapucni volt rajta, nem tudtam ki az. Széles válla, és közepes termete volt.

- Mit képzelsz te magadról, hogy megütsz egy lányt? – ordította Blake-nek, akinek szeme már most dagadni kezdett.

- Gyertek srácok, mennyünk innen. – futottak el. – Ezt még megbánod Lisa. – ordította nekem vissza. Nem érdekelt, el akartam innen tűnni. Fotósok tűntek fel a távolban. A fiú leguggolt elém és felsegített. Gyorsan levette a kabátját, majd átadta nekem.

- Ezt vedd fel, hogy ne ismerjenek meg. – mosolygott.

- Már mindegy. – vontam meg a vállam, de azért megcsináltam, amit mondott. Most néztem fel a fiú arcára. Meglepődtem, mikor szemben találtam magam Nathan Kress-el az ICarly sztárjával, ráadásul úgy, hogy ő nem Londonban él.

Nathan Kress

- Szia, Nathan vagyok. – nyújtott kezet. – Te pedig Lisa. – fejezte be helyettem is bemutatkozást.

- Ismersz? – csodálkoztam.

- Persze, ki ne ismerne téged? – mosolygott.

- Ezt hogy érted? – kérdeztem vissza.

- Nagy híred van mostanában. Miranda és Jenette oda van a hangodért, és én is. – kacsintott rám. Miranda Cosgrove? Jenette McCurdy? Odavan a hangomért? Az remek.. vagy.. nem tudom.

- Ki volt ez az állat? - kérdezte, miközben betessékelt egy kocsiba. Mikor becsukta az ajtót, beszállt a sofőrülésre.

- Te tudsz vezetni?

- Igen..

- Nem vagy még kiskorú ehhez?

- Most leszek 20 éves. – nevetett. Eléggé meglepődtem.

- 20? – kerekedett ki a szemem.

- Ugye? Nem látszok annyinak. Max. 18-nak. De már megszoktam. – mosolygott. Beindította a kocsit, majd elindult.

- Tudod, hol lakok?

- Persze. – válaszolt, mint ha ez természetes lenne. Fújtattam egyet, majd hátradőltem a kocsiban.

- Ki volt ez? – kérdezte megint.

- Ja, Blake. A volt pasim.

- Képes voltál egy ilyennel összejönni? – nézett rám.

- Az utat nézd! – utasítottam.

- Ennyire nem bízol a vezetési képességeimben? – nevetett.

- De, csak, na. Amúgy igen. Összejöttem vele, de már megbántam. Mikor szakítottunk betörtem az orrát, és most meg akarja bosszulni.

- Adj egy pacsit. – tartotta oda a kezét. Beleütöttem, majd nevetni kezdtem. Az igazság az, hogy soha nem gondoltam volna, hogy Nathan Kress azaz „Freddie” fog megmenteni Blake-től, és utána még haza is visz, ahol a One Direction vár..