~ Rajongó ~
~ Louis ~
Nyugisan beszélgetek a srácokkal a vendégszobában,
mikor hangos ordibálást hallunk. Gyorsan pattantunk fel és mentünk ki a
nappaliba. Ott aztán nem várt látvány fogadott. Hazza ordibált Lisával.
Még soha nem láttam ilyennek. És, amiket mondott, nagyon durva volt.
Láttam Lisán, hogy elképesztően fájnak neki ezek a szavak.
- Harry.
– szóltam rá. Válogassa meg, hogy mit mondd. A végén nem várt
következmények lesznek. Felém kapta a fejét. Mikor meglátta az arcomat,
arca átváltozott, és fájdalom vonult át végig rajta. Most viszont Lisa
állt fel és kezdett el kiabálni Harryvel.
- Mi
az, hogy szokjam meg? – ordibált. – Ezt nem lehet megszokni Harold! –
meglepődtem, a Harold elnevezésen. Nem sűrűn mondja ezt neki senki. –
Szóval egy púp vagyok a hátadon? Ha így gondolod miért vagy még itt?
Igazad van. Jobb lesz mindkettőnknek egymás nélkül. –közelebb lépett
hozzá.– Soha többé nem akarlak látni. – sziszegte, majd elrohant. Arcán
láttam, hogy a sírás fojtogatja. A másodperc törtrésze alatt történt
minden. Az előbb még egy pár, most már szakítottak egymással. Miután a
szobát Lisa fuldokló sírása terítette be Harryre néztem.
- Te megőrültél? – kérdezte Ariana.
- Harry, mi volt ez? – sétáltam mellé komoly arccal.
- Én..én..
nem akartam megbántani.. csak.. – dadogott. Látszólag nem fogta fel,
hogy mit csinált. Ariana felrohant majd kopogni kezdett az ajtón, kedves
szavakat mondott Lisának, de mindhiába.
- Ezt
rendesen elintézted Harry. Tudtad, hogy mennyire nehezére megy ez az
egész. Ezek után várhatod, hogy elgondolkozik az éneklésen. Abban sem
vagyok biztos, hogy lejön valaha onnan. – ordibált vele Ariana. Ekkor az
ajtó kicsapódott és Lisa futott le. Felé kaptuk a fejünket. Zaklatott
volt. Vállán egy válltáska, és a kezében szorongatott valamit. Kirohant
az ajtón, majd elkezdett futni. Gyorsan utána mentem. Futni próbáltam,
de már messze járt. Mindannyian az utcán állva kiabáltuk a nevét.
- Nem maradhat egyedül ilyen állapotban! Blake is kint lehet! – fordult hátra ijedten Ariana.
- Gyertek,
beszállunk a kocsiba és megkeressük. Valaki maradjon itt, hátha
visszajönne. – adtam ki az utasítást. Liam és Zayn maradtak, én Niall
Ariana és Harry pedig rohanni kezdtünk hozzánk, hogy beszálljunk a
kocsiba és megkeressük..
~ Lisa ~
Csak futottam, amilyen gyorsan csak tudtam. A
könnyek ellepték az arcomat, mint manapság elég sűrűn. Most mutatkozott
meg, hogy Harry mit gondol valójában. Csak ki akart próbálni, egy kis
időre. Egy púp vagyok a hátán. Futottam, nem is törődve semmivel.
Fotósok hadát pillantottam meg, akik szerencsére nem vettek észre. A
fejemre húztam a csuklyámat, majd berohantam egy parkba. Hátra-hátra
néztem, hogy nem követnek-e mikor beleütköztem valakibe. Piros folyadék
ömlött szét a ruhámon, és a földre.
- Nagyon sajnálom. – kezdett el magyarázkodni egy vékonyka hang.
- Semmi baj. Én voltam a hibás. – szipogtam. Felnéztem a lányra.
- Lisa Hemstwort? – mosolygott. Na, ez remek. Csak most ne akarjon képet, mert kiakadok.
- Aha. – válaszoltam.
- Miért sírsz? – vette észre a lehulló könnycseppeket.
- Nem
lényeges. – próbáltam megnyugtatni magam. Nem várt dolog történt. A
lány szorosan magához húzott és megölelt. Nyugtatóan simogatta a
hátamat, úgy vigasztalt. Egy 10 perc után, úgy ahogy megnyugodtam.
Leültünk egy padra. Ő várta, hogy meséljek neki.
- Ugye megérted, hogy nem szeretném elmondani, mert nem akarom a Tv-ben visszahallani. – néztem rá.
- Hidd el, hogy én nem olyan vagyok. Nem akarom tönkre tenni az életed. Én a rajongód vagyok.
- Rajongóm? De.. én nem is vagyok híresség.
- De már afelé közelítesz. Nagyon szép pár vagytok Harryvel..
- Nem vagyunk egy pár. Ma vesztünk össze. – sütöttem le a szemem.
- Ez
volt a baj? – simogatta meg a hátam. Egy fájdalmasat bólintottam. Kész
voltam elmondani ennek a lánynak mindent. Nem tudom miért, de megbíztam
benne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése